Az elégtelen kereslet miatt nem tudta értékesíteni a tervezett állampapír-mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ a kötvényaukciókon. A mai piaci események alátámasztják azt, amit reggeli elemzésünkben írtunk: az állampapírpiac több tényező hatására nyomás alatt van, az elsődleges piac pedig különösen szenved.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) minden évben felülvizsgálja a középtávú államadósság-kezelési stratégiáját, 2022. végén a felülvizsgálat keretében az ÁKK jelentősebb változtatásokat is végrehajtott: módosította korábbi benchmark módszertanát és a kapcsolódó sávhatárokat, továbbá egy teljesen új benchmark is bevezetésre került - derül ki az ÁKK szakmai írásából.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár értékben. A befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget, több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlatot tettek” – közölte csütörtök reggel Facebook-oldalán Varga Mihály az előző napi nagy, közel 1600 milliárd forintot kitevő, dollárkötvény kibocsátások eredményét. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy még ezzel a mostani kibocsátással együtt is 30% alatt maradt az államadósság devizaaránya. Közben az Államadósság Kezelő Központ is nyilvánosságra hozta a kibocsátások pontos részleteit.
Az államadósságon belül jövőre tovább emelkedhet a devizaadósság aránya a 2023-as költségvetés tervezete alapján - derült ki a Költségvetési Tanács ma kiadott dokumentumából.
A műsor első részében Beke Károlyt, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük, aki részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter és az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának közös sajtótájékoztatóján. Varga Mihály elmondta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési hiánycél tartása mellett, amennyiben szükséges, további intézkedéseket is készek hozni. Adásunk második részében Szánthó Péter, a Pénzcentrum rovatvezetője volt a vendégünk, azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hetekben rengetegen kerestek elektromos vagy hibrid hajtású autókat a használtautó-kereső portálokon.
Varga Mihály, pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) vezérigazgatója kedden tájékoztatót tartanak a 2023-as év finanszírozásával kapcsolatban.
Már pénteken is emelkedtek a magyar kötvényhozamok, hétfőn viszont már valósággal felrobbantak. A hosszabb lejáratokon az Államadósság Kezelő Központ referenciahozamai 60 bázispont feletti emelkedést mutatnak.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
Megvannak az új magyar devizakötvények főbb kibocsátási adatai, amelyekből az látszik, hogy a korábbi kibocsátásoknál visszafogottabb volt a befektetői érdeklődés és tágultak a felárak is. Bizonyára ez az oka annak, hogy a minap megteremtett, legfeljebb 4,5 milliárd eurónyi új forrásbevonási keretből végül az Államadósság Kezelő Központ csak 3,5 milliárd euró körüli keretet töltött ki. Frissítés! Időközben Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve az Államadósság Kezelő Központ is bejelentette a devizakötvény-kibocsátások eredményét, amelyeket összedolgozva ebben a cikkben írtunk meg.
A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.
A forint reggeli zuhanása mellett a magyar állampapírpiac likviditása beszakadt, a hozamok nagyot emelkedtek és erre az Államadósság Kezelő Központ a kötelező árjegyzés átmeneti megszüntetésével reagált. Ez enyhítette a piaci feszültségeket, de még ezzel együtt is hatalmas emelkedést mutatnak a délután közzétett referenciahozamok, mivel a Portfolio információi szerint ma nagyon gyenge volt, szinte teljesen eltűnt a keresleti oldal a magyar állampapírpiacon.
Állampapír, ingatlan, bitcoin, vállalati kötvények - ezeket a témákat járták körül ma a Portfolio Private Investor Day rendezvényén a panelbeszélgetés résztvevői. Pörögnek a lakossági állampapírok, különösen az inflációkövető konstrukciók, de a vállalati kötvények között is találni szép hozammal kecsegtető papírokat. A szakértők kitértek az ingatlanpiac kilátásaira és arra, megéri-e ingatlant venni még, mint befektetést. Szó esett a kriptoeszközökről és arról, hogy lehet-e 100 ezer dollár a bitcoin árfolyama.
Nem sok esemény lesz a héten, az ünnepek között kevés releváns makroadat érkezik. Mégsem lesz teljesen izgalommentes a hét: a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megtartja szokásos egyhetes betéti tenderét, ahol ismét változtathat az irányadó kamaton, de az is lehet, hogy az alacsony forgalmú ünnepi időszak miatt a kamatemelés most elmarad.
A lakossági állampapírok aránya a teljes államadósságon belül az 1999. évi 7,3%-ról 2011 végére 2,3%-ra csökkent, melyet követően a lakossági állampapírok értékesítésének fellendítését célzó intézkedések születtek. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) összhangban a magyar gazdaságpolitikával 2012-től a lakossági állampapírpiac intenzív fejlesztésébe kezdett. A lakossági állampapír-program a 2012-2020 közötti időszakban az ÁKK előzetes elvárásainak megfelelően alakult. A lakossági állampapírok állományának bővülését az államadósság devizaarányának közel 50%-ról 20%-ra való csökkenése kísérte, valamint a belföldi intézményi állampapírpiac tehermentesítése a forintpiaci hozamok csökkenéséhez is hozzájárult. A lakossági állampapírok igen magas újrabefektetési aránya és a diverzifikált befektetői bázis mindemellett nagymértékben hozzájárul a költségvetés biztonságos finanszírozásához. Az ÁKK megvizsgálta, hogy a lakossági állampapír-program milyen mértékben járulhatott hozzá a 2012-2020 között az intézményi állampapírpiac tehermentesítéséhez, illetve miképp alakulhattak volna a finanszírozás költségei az intenzív lakossági program hiányában.
Arról már számos alkalommal esett szó, hogy milyen jelentős szerepet töltött be a MÁP Plusz 2019. júniusi bevezetése a lakossági állampapír-állomány megnövelésében, és mennyi új befektetőt sikerült megszólítani az új termékkel. Kevesebb figyelmet kap azonban az a kérdés, hogy magát a lakossági állampapír-állomány összetételét milyen mértékben alakította át a MÁP Plusz. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK) megvizsgálta, hogy 2019 júniusa és 2020 decembere között hogyan alakultak az egyes lakossági állampapírok értékesítési idősorai, lejáratai, illetve milyen átrendeződés volt megfigyelhető a lejáratok alkalmával a MÁP Plusz megjelenését követően.
Miután hétfőn közzétette az Államadósság Kezelő Központ, hogy elkészült Magyarország Zöld Kötvény Hatásvizsgálati jelentése 2020-ra, kedd hajnalban arról számolt be a Reuters IFR szolgáltatása, hogy megbízta Magyarország a Bank of China pénzintézetet a magyar állam által tervezett zöld kínai kötvény kibocsátásának megszervezésével. Ez a magyar állam szemszögéből példa nélküli kötvénykibocsátás lenne a bankközi kötvénypiacon, és előttünk a régióból csak a lengyelek léptek meg hasonlót idén októberben.
Amint majd az idei évi magasabb infláció után jövőre meglátják a magyar lakossági állampapírbefektetők, hogy milyen magas kamatot fizetnek az inflációkövető papírok nőhet irántuk az érdeklődés és „elképzelhető, hogy ezek a papírok olyan népszerűek lehetnek, mint a fix kamatú MÁP Plusz” – mondta el a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt is jelezte, hogy nem terveznek változtatni a 3 éves (0,75%-pont) és az 5 éves (1,25%-pont) inflációkövető kötvény kamatprémiumán az infláció felett.
Az első háromnegyed évben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó
elsődleges kibocsátási terv 80%-ban teljesült szeptember végével. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,0 év, ezen belül a forintadósságé 5,0 év, a devizaadósság 9,8 év - derül ki az ÁKK közleményéből.
A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?
Kialakult a végső árazása az 1 milliárd eurónyi, 7 éves futamidejű magyar eurókötvénynek is, így a papírt az euró midswap felett 48 bázisponttal sikerült eladni– közölte szerda délután az IFR News a Refinitiv oldalán.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
